Hogyan mozgatható át a furdőszobai lefolyó
A régi kád és zuhanycső eltávolításának lépései
Először zárj el minden vízellátást a fürdőszoba felé – akár a fővezetéknél, akár a mosdó alatt rejtőzködő kis csapoknál. Így kizárhatók a kellemetlen vízcseppek a munkálatok alatt.
A csapteleket érdemes precízen szétszerelni, csavarhúzó vagy imbuszkulcs segítségével, majd következik a vízkifolyó leválasztása. Néhány kivitelezés különleges eszközöket kíván, például egy kazánhúzót a szerelvény sajátosságai miatt.
A zuhanyátterelővel külön kell foglalkozni, ha az önálló alkatrész – főleg a régi típusú kiviteleknél jellemző. A falról való leválasztáshoz csavarozni kell vagy kioldani. A modern rendszerek viszont gyakran a vízkifolyóba építik ezt az elemet, így itt nincs teendő.
A csempetörés következik, vésővel vagy feszítővassal, körültekintően, hogy a szomszédos elemek sértetlenek maradjanak – főleg, ha újra felhasználásra kerülnek. Így szabadulnak fel a falban rejtőző vízvezetékek: a tápláló csövek, a lefolyó és esetleg a tartószerkezet.
Minden csatlakozást fel kell oldani a kádhoz: a meleg- és hidegvíz csöveit, a lefolyó szerelvényt, nem utolsósorban a túlcsorduló csövet. Egy vödör álljon készenlétben a megmaradt víz befogadására. A makacs csatlakozásokhoz csőkulcs vagy fogó nyújthat megoldást.
Acél vagy üvegszálas kád esetén billentsd felfelé a kádat, hogy megtörd a széleken lévő tömítőanyagot vagy ragasztót. Segítséget kérj a kiemeléshez – bár könnyebbek az öntöttvashoz képest, még így is komoly erőfeszítést igényelhet. A régit érdemes környezettudatosan megsemmisíteni, mert egyes újrahasznosító központok fogadnak üvegszálas anyagot.
Az öntöttvas kád darabolása igazi kihívást jelent: kalapáccsal kell kisebb darabokra törni a rendkívüli súlya miatt. Semmiképp ne feledkezz meg a védőfelszerelésről az éles törmelék veszélye miatt.
A zuhanylefolyó áthelyezésének előkészítése
A zuhanylefolyó átköltöztetéséhez kezdjük azzal, hogy a régi nyílást vízálló szalaggal lezárjuk. Így nem hullik bele semmi a csövekbe. A zuhanypadot óvatosan a kád aljára tesszük, vízszintesen, pontosan igazítva. Körberajzoljuk a lefolyót markerrel – ez lesz a kiindulópont.
Az új lefolyó helyét újságpapírra vagy vastag kartonra rajzoljuk fel. Kiszámoljuk a cső útvonalát, ne felejtsük el a 6 mm/m-es lejtést. Megnézzük, hol vannak a gerendák, nehogy belevágjunk. Így látjuk, hol kell majd vágni, mielőtt nekiállnunk.
Ma már a zuhanypadokat gyakran előre lejtik, de ha máshova akarjuk a lefolyót, akkor is pontos mérések kellenek. Az újságpapír régi, de bevált trükk – könnyű rajta javítgatni, amíg tökéletes lesz a terv.
A régi és az új lefolyó közötti távolság pontos meghatározása
Az új zuhataglefolyó tökéletes beépítéséhez mindenekelőtt aprólékosan mérd fel a távolságot a meglévő kádlefolyó és az új zuhatag tervezett pozíciója között. Így biztosítható, hogy a csatlakozó elem pontosan passzoljon, ne legyen sem túl szoros, sem pedig laza az illesztés.
Miután elkészült a mérés, vágj és szerelj fel egy 38 milliméter átmérőjű műanyag csatlakozó csövet – ez a zuhataglefolyóknál általánosan használt méret – a meglévő falikivezetéstől az új lefolyó nyílásáig. Minden egyes csatlakozási pontot gondosan tömíts le, hogy kizárj minden esetleges szivárgást.
Mielőtt véglegesítenéd a cső elhelyezését, karcolj ki egy 300 milliméteres karbantartási alagutat a padlóburkolatba a tervezett pálya mentén. Ez az előkészítés nemcsak a jelenlegi szerelést segíti, de megkönnyíti a jövőbeni javításokat is. Óvatosan vágj a megjelölt vonalak mentén fűrésszel vagy forgószárnyas szerszámmal, miközben figyelsz a rejtett vezetékekre és csövekre.
Érdekes megjegyezni, hogy a műanyag csövek előnyei miatt váltak uralkodóvá a lefolyórendszerekben: ellenállnak a rozsdásodásnak, sima belső felületük akadályozza a lerakódást, és könnyebben kezelhetők, mint fém társaik. A mai vízügyi előírások gyakran elrendelik a karbantartási nyílások kialakítását, aminek köszönhetően ez a lépés nélkülözhetetlen a tartós és problémamentes működés érdekében.
Az aljzat vágása és a főtömlő beépítése
Vágd szét az aljzatot a hozzáférési alagút vonalánál – körfűrésszel vagy oszcilláló szerszámmal –, de figyelj oda, hogy a penge mélyebben menjen, mint maga az aljzat vastagsága, így kerülve el a mögötte rejtőző szerkezetek károsodását. Lassan, óvatosan emeld ki a régi részeket, közben ellenőrizd, nem bukkansz-e rejtett kábelekre vagy csövekre, mielőtt teljesen kiszabadítanád őket.
Az aljzat eltávolítása után keresd meg a főtömlő tervezett útját, majd jelöld meg a pontos helyét a gerendákon – ceruza vagy kréta segítségével. Egy 50 milliméteres fafúró segítségével végezd a lyukak kialakítását a gerendákba, ügyelve arra, hogy pont a középen legyenek, és mindenképpen tartsd be az építési előírásokban foglaltakat (a lyuk mérete általában nem haladhatja meg a gerenda mélységének harmadát).
Mielőtt folytatnád, alaposan nézd át az utat: semmilyen kiálló szög vagy rögzítőelem ne akadályozhassa a főtömlő útját. Szükség esetén távolítsd el ezeket feszítővassal vagy kalapáccsal, simítsd ki az éleket, hogy kizárd a súrlódás okozta károkat. Ne felejtsd el: kesztyű és védőszemüveg kötelező a forgácsoktól és fémszilánkoktól való védelem érdekében.
A gerendákba vájt lyukak vagy hornyok mindig gyengítik a szerkezetet – ezért szabályozzák szigorúan az építési szabályzatok méretüket és helyét. Ha helyesen helyezed el őket, a gerenda teherbírása nem csökken, miközben lehetővé teszed a kommunikációs elemek zavartalan elhelyezését.
A táplálócső rögzítése a lefolyóhoz és a zuhanyvezetékhez
Kezdje a munkát azzal, hogy pontosan leméri és szakszerűen levágja a 4 centiméteres táplálócsövet. A precíz munka itt alapvető – a tisztán levágott csővégek nélkülözhetetlenek a tökéletes illesztéshez.
A következő lépésben az 5 centiméteres zuhanyvezetékhez kell csatlakoztatni a kisebb átmérőjű csövet. A redukciós kötés nem csupán átmenetet teremt, hanem a víz útját is kifogástalanul szabályozza. Fontos, hogy a lejtés irányát mindvégig megőrizzük.
A csapda felszerelése nem luxus, hanem kötelező elem. Ez a görbe alkatrész láthatatlan hős, ami a kellemetlen szagok ellen véd. Ügyeljen rá, hogy tökéletesen illeszkedjen – egyetlen milliméteres eltérés is katasztrófához vezethet.
A csővezetékek nyomon követése során lehetőség szerint kerülje a felesleges íveket. Ha hosszabbításra van szükség, a professzionális kötőelemek használata elengedhetetlen. A függőleges csőszakasz rögzítésekor a mérőszalag legyen a legjobb barátja.
A vízálló ragasztó alkalmazása nem utolsó simítás, hanem létfontosságú védelem. A kémiai kötés létrejöttéhez türelmesnek kell lenni – a 60 másodperc nem ajánlás, hanem parancs. Mozgás a kötés megszilárdulása előtt szigorúan tilos.
A próbafutás nem opcionális lépés. A víz tesztje leleplezi mindazokat a gyenge pontokat, amiket szemmel nem lehet észrevenni. A hosszú élettartam kulcsa a tökéletes lejtésben és a rendkívüli minőségű kötésekben rejlik.
A zuhanyalap cseréjének részletes menete
A zuhanyalap cseréje mindig is egy aprólékos munkának számított, ahol a részletek döntöttek. Először is – és ez nem kerülhető meg – a vízvezeték-hálózat állapotának szakértői vizsgálata. Nem elég, ha csak ránézünk, egy hitelesített szakember keze kell, hogy végigvizsgálja mind a beépítendő csöveket, mind pedig azt az egyszerűnek tűnő, de létfontosságú vízcsapdát. Hiszen éppen ez az U-alakú csavar az, ami éjjel-nappal védelmezi otthonunkat a csatorna kellemetlen illatától.
Ha minden papír alá került, jöhet maga a művelet. Az új zuhanyalap elhelyezése olyan, mint egy gyöngyök egymásra pakolása – milliméterre pontosan kell illeszkednie a lefolyó szerelvény fölé. Vízszintes? Mindenképpen. A ragasztó választása itt nem játék: csak kiváló minőségű vízvezeték-szerelő ragasztóval dolgozzunk, amivel vízhatlan tömítést hozhatunk létre. Ne siessük el, hagyjuk meg a ragasztónak azt az időt, amit a gyártó előírt – hiszen ez a padló élettartamát is meghatározza.
Érdemes tudni: a mai zuhanylapok többsége már előre kialakított lefolyó horonnyal készül, ami jelentősen megkönnyíti a munkát. Éppen ezért, mielőtt nekiállunk, érdemes megnézni, hogy a mi modellünk is rendelkezik-e ezzel az okos megoldással.
